Osztatlan közös tulajdon és az elővásárlási jog

Osztatlan közös tulajdonú ingatlanrész elidegenítésekor a tulajdonostársaknak elővásárlási joguk van. Az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg a tulajdonostársakat értesíteni kell a tulajdonrész értékesítésének szándékáról. Amennyiben a tulajdonostársak nem kívánnak élni az elővásárlási joggal, írásban le kell mondaniuk arról.

Mit jelent az osztatlan közös tulajdon?

Egy adott ingatlannak egyszerre több tulajdonosa is lehet – szokványos esetben családtagok, de akár egymást nem ismerő vadidegen emberek is birtokolhatják ugyanazt az ingatlant (utóbbi gyakran földterületeknél fordul elő, de lehet társasházak és teremgarázsok esetén is, sokszor pedig örökösödés következtében alakul így a helyzet). Osztatlan közös tulajdon esetén főszabály szerint a tulajdonos az ingatlan minden egyes négyzetcentiméteréből a tulajdoni hányadának megfelelő részt birtokolja.

Honnan tudhatjuk, hogy egy ingatlan osztatlan közös tulajdonban van? A tulajdoni lap minden ingatlant érintő adatról információt nyújt – meg kell néznünk, hogy a megvásárolni kívánt ingatlan miként szerepel a tulajdoni lapon és van-e rajta feltüntetve az eladókon kívül további tulajdonostárs.

Önálló ingatlan esetén viszonylag egyszerű a helyzet; hiszen azt gyakran a tulajdonostársak közös megegyezéssel és egyetértésben együtt értékesítik egy harmadik félnek. Akkor kezd bonyolódni a dolog, amikor egy telken több lakás és/vagy házrész került kialakításra, de ezek az ingatlanrészek nem kerültek albetétbe: ekkor a teljes ingatlan osztatlan közös tulajdonban marad, akár két-, három-, négy- vagy akár többlakásos házak esetén is. Annak érdekében, hogy jogilag tisztázott legyen a helyzet, a tulajdonostársak ingatlanhasználati megállapodást kötnek, amelyben rögzítik, hogy az ingatlannak ki melyik részét jogosult használni (és pl. ne sétáljon át a másik területére az osztatlan közös tulajdonra való hivatkozással).

Az osztatlan közös tulajdonrész a bankok által meghatározott feltételek szerint hitelezhető, sok szempontból önálló tulajdonrészként tekintendő (ugyanakkor vannak buktatói is természetesen). Amennyiben ilyen ingatlant kívánunk vásárolni vagy később értékesíteni, talán akkor találkozunk először az elővásárlási joggal … és adódik alkalmunk rögtön megismerkedni a szomszédokkal.

Elővásárlási jog és az elővásárlási jogról való lemondás

Osztatlan közös tulajdonú ingatlanrész értékesítése esetén az elővásárlásra jogosult tulajdonostárs az ajánlatban rögzített feltételek mellett a harmadik személyt megelőzve jogosult a dolog megvételére. Ez konkrétan azt jelenti: amennyiben szeretnénk eladni az ingatlanunkat és már vételi ajánlatot is kapunk rá, akkor az elővásárlásra jogosult tulajdonostársakkal meg kell ismertetnünk az ügylet főbb részleteit: ár, fizetési feltételek, határidő, stb. még az ajánlat elfogadása előtt. A Polgári Törvénykönyv 6:222. § [A vételi ajánlat közlése az elővásárlásra jogosulttal] paragrafusa szerint az elfogadás előtt álló ajánlat tartalmáról kell tájékoztatni a tulajdonostársakat, azonban a gyakorlatban legtöbbször a szerződés megkötése után kap értesítést a társtulajdonos a szerződésben foglalt adatokkal.

Az ajánlatot ismertethetjük szóban és írásban is – ha szóban egyeztetünk, akkor akár azonnal aláíratható a nyilatkozat az elővásárlási jogról való lemondásról. Amennyiben a tulajdonos távol van, levélküldeményben juttassuk el az ajánlatot, amelyben tájékoztatjuk őt az eladási szándékunkról. A levelet – ha más valós cím nem ismert – a tulajdoni lapon a tulajdonosnál megadott címre postázzuk vagy a címnyilvántartásból kell lekérni az adatokat, hogy biztosan megtörténjen a kiértesítés. A gyakorlatban, ha az átvételt követő két héten belül nem érkezik semmilyen válasz, akkor úgy tekinthetjük, hogy a tulajdonostárs nem kíván élni az elővásárlási jogával. A küldeményt természetesen ajánlott tértivevényes levélként adjuk fel, hogy igazolni tudjuk, hogy a tájékoztatást megtettük. A földhivatalnak benyújtott dokumentumoknak tartalmaznia kell az elővásárlásról lemondó nyilatkozatot, ennek hiányában a nyilatkozattételre való írásbeli felszólítást és annak átvételét igazoló iratot (tértivevény, átvételi elismervény).

Az ajánlat közlésének kötelezettsége nem terheli a tulajdonost, ha annak teljesítése a jogosult tartózkodási helye vagy más körülmény miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna. Ez esetben társasházaknál a gyakorlat az, hogy kifüggesztik az eladási szándékot vagy a vételi ajánlatot a faliújságra vagy közzéteszik a társasház honlapján.

Elővásárlási jogról való lemondás jogvesztő határideje osztatlan közös tulajdonú ingatlan esetén

A leggondosabb szerződés-előkészítés mellett történt adásvétel esetében is előfordulhat, hogy a tulajdonostárs a szerződés megkötése után szerez tudomást az értékesítésről és az elővásárlási jogával élni kíván(t volna), tehát a tulajdonos valójában az elővásárlási jogból eredő kötelezettségeinek megszegésével kötötte meg a szerződést.

30

Az elővásárlási jogra jogosult tulajdonostársnak ebben az esetben a tudomásszerzést követően harminc napos határidő áll rendelkezésére, hogy az igényét bejelentse és a szerződés hatálytalanságának érvényt szerezzen. Az igényérvényesítéssel egyidőben a tulajdonostárs vételi nyilatkozatot tesz, és igazolnia kell a teljesítőképességét, azaz a ténylegesen fizetőképességét.

3

Nagyon fontos és egyben jogvesztő határidő a szerződéskötéstől számított három év: ennek eltelte után nem lehet benyújtani az adásvételi szerződés hatálytalanítására vonatkozó semmilyen igényt, akkor sem, ha az elővásárlásra jogosult tulajdonostárs igazolja, hogy az igényét menthető okból kifolyólag nem jelezte. Három év alatt elévül az igénybejelentésre vonatkozó objektív határidő, ezt az Új Ptk. Tanácsadó Testület egyik legfrissebb véleményében rögzítette.

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Social media

Legnépszerűbbek

Kapcsolatfelvétel




    Ezek is érdekelhetnek